Bodrogi Éva

Bodrogi Éva: Tibi

Ezerrel tombol a Balaton Sound, csutkára tekerve a hangerő, az erősítők
okádják a tam... tamot... csodálom, hogy a madarak mégis csicseregnek...
vagy tán éppen ezért?........
A teraszon agyaghengereket török át, mécsestartók lesznek, kiégetés után...
A szomszédban vékony férfihang sipítja: Tibi!... kis szünet után megint:
Tibi!
A füvön festői összevisszaságban fekszenek a bulizók...még korán van,
talán délután három lehet... ketten a barkáiból virágtörmeléket szóró
nyírfa alatt, hatalmas kétszemélyes gumimatracon terülnek el... kicsit
távolabb, a tűző napon bronzbőrű kopasz szendereg.... - Bubuka, le ne
égjél! - aggódik érte egy kis kövér tag... mellettük libasorban,
folyamatos a felvonulás a ház oldalában lévő fürdőszobákba és onnan
vissza...
Áthatóan erős, - ilyen töménységben már orrfacsaró - tisztálkodószer
illat terjeng...egy szál törölközőbe tekert, patyolat fiú, lány lépdel a
sátra felé...
-Tibi!... Tibi!... süvíti a hang a szomszéd kertből...Csodálkozom... ha
Tibinek épek az érzékszervei, ilyen kitartó hívogatásra már reagálni
kellett volna...
Több színpadról bömböl az "elektromos pop", legalább 45 decibellel, és a
20ezer wattos erősítőkön át hangmasszává egyesül...
A dobok pergése berezonál az ablakokon, és valahol mélyen, az ember
gyomrában üti a ritmust... feltörő nevetés, káromkodás, egy-egy szilaj
kurjongatás hangzik...
- Tibi!... Tibi!...sipákol megint a kitartó pasas... Mennyi ideje
udvarol már?... Három vagy tán öt perce?... és nem hagyja abba ... Tibi
talán már meghalt?...vagy csal ennyire makacs?...no, ezt az
állhatatosságot már jutalmazni kéne...
Sok éve nem, de most megint vannak fecskéink... a gondos szülők itt
csitt csittegnek  egy-egy rövidet, mielőtt becsapódnak az eresz alá...
csodálom, hogy van bátorságuk ilyen tömény nyüzsiben kukacot hordani a
fiókáknak...
- Tibi!
Ez most már hihetetlen!
Ez most már addig hengeredett, hogy várom a poént... nem igaz, hogy
nincs!...
- Tibi! Tibi!
- Nem tudsz elpusztulni?...- dörmögi az egyik pufi matracos...és a másik
oldalára fordul...
- Tibi!... Tibiiii! - nyújtja el pengehangját a muki a kerítés mögül...
A barnára sült tarfejű felugrik: - Keresd meg már végre azt a kib.....
macskát és kussoljál végre!
... ezután "csend lett"...
...a fesztivál pedig, ezerrel dübörög tovább...

2016. július